Előfordult már veled, hogy leültél meditálni, egy ideig jól is ment a fókuszálás, de aztán hirtelen beléd hasított az ellenállhatatlan vágy, hogy azonnal felpattanj és berakj egy mosást/megetesd a kutyát/utánanézz, milyen magas volt Churchill?* Esetleg történt már olyan, hogy érzésre a beállított idő többszöröse telt már el a fejedben és nem értetted, miért nem szólal már meg a meditáció végét jelző gong?

Mindkettő gyakori jelenség a meditálók körében, szóval a jó hír, hogy nem kell aggódnod, minden rendben van veled. Az alábbiakban összeszedtem pár tippet, hogyan érdemes felkészülnöd ezekre a nehéz pillanatokra és hogyan tudsz túllendülni rajtuk.

Előkészületek

A legfontosabb, hogy teremtsd meg a meditálásod számára a biztos időbeli kereteket. Válassz ki egy olyan időszakot a napodból, mikor az általad meghatározott ideig nem kell mással foglalkoznod és biztosan nem fog senki megzavarni (ha együtt élsz másokkal, akkor jelezd számukra is valamilyen megbeszélt módon, hogy most egy ideig nem leszel elérhető). Gondold át, van-e még bármilyen halaszthatatlan tennivalód (a teregetés nem számít annak), állíts be egy megbízható ídőmérőt, némítsd le a telefonod és kezdd el a gyakorlást azzal a stabil tudattal, hogy most ennek szenteled a következő 10/20/30 percet.

Az elméd trükkjei

Van egy tényező, ami mindennél jobban megnehezíti a kitartó meditálást, mégpedig az, hogy az elméd nem lelkesedik kimondottan azért, hogy akár fél óráig egyetlen jelenségre irányítsd minden figyelmedet. A „majom elme” szeret ide-oda rohangálni, mindig új, csillogó és izgalmas dolgokba belekapni, szóval ne lepődj meg, ha a légzésed nehezen tudja hosszú percekig lekötni a csapongó érdeklődését.

Annak érdekében, hogy folyton változatos ingerekhez jusson, képes igen aljas trükköket is bevetni. Ezek közé tartozik, hogy a meditálásod közben elkezdi kongatni a vészharangot, hogy jelezze, neked most rettentően fontos lenne valami teljesen más dologgal foglalkoznod. Figyeld meg, mikor működésbe lép ez a mechanizmus és próbáld objektívan megítélni, mennyire tűnik tényleg fontosnak az adott teendő, ami miatt abbahagynád a gyakorlást. Sokszor rögtön látni fogod, hogy csak az elméd kétségbeesett próbálkozásáról van szó, mikor érzi, hogy éppen egy olyan tevékenységben merülsz el, ami az ő dominanciáját veszélyezteti.

Akaraterő

Minden egyes alkalommal, mikor ellen tudsz állni a kísértésnek, hogy abbahagyd a gyakorlást, gratulálj magadnak, mert két nagyon fontos dolog történik egyszerre. Egyrészt jelentős lépést teszel afelé, hogy a hétköznapjaid stabil részévé tedd a meditálást, másrészt pedig fejleszted az egyik legfontosabb eszközödet: az akaraterődet. Ez egy olyan erőforrás, ami életed minden területén rendkívül hasznos, mert segít a hosszútávú céljaidat a rövidtávú jutalmak fölé helyezni, ami a boldog élet egyik nélkülözhetetlen feltétele.

Amikor beüt a pánik

Mikor érzed, hogy elkezd gyűlni benned a feszültség, hogy felállj és elkezdj valami mást csinálni, először lazíts kicsit a koncentrációdon. Nem baj, ha elengeded a légzésedre figyelést, a lényeg, hogy megnyugtasd magad, hogy minden rendben van. Tudatosítsd magadban, hogy a meditálás jelenleg a leghasznosabb dolog, amit magadért tehetsz, ezért magadnak teszel szívességet azzal, hogy nem hagyod félbe más teendők miatt.

Ha az első 5-10 másodpercnyi impulzív türelmetlenséget leküzdöd, akkor már sokkal könnyebb dolgod lesz folytatni a gyakorlást. Sokszor tapasztalod majd, hogy a késztetés, amit érzel, leginkább egy viszketésre hasonlít: eleinte nagyon intenzíven érzed, és úgy tűnhet, muszáj valamit tenned ellene, de amint az elméd felfogja és elfogadja, hogy te most erre nem akarsz reagálni, fokozatosan elhalványul az inger, majd teljesen el is múlik.

Miért akarod, hogy vége legyen?

A meditáció közbeni kattogás egyik altípusa az, mikor elveszel az idő követésében és folyton azon gondolkozol, vajon mennyi idő van még hátra. Amellett, hogy ez is csak az elméd egyik játéka, amivel próbál magának érdekesebb fókuszt találni, érdemes ilyenkor megkérdezned magadtól, hogy miért olyan lényeges, hogy mennyi idő van még vissza a meditációdból? Örülj neki, hogy az előkészületeknél meghatározott idő most a rendelkezésedre áll, amit hasznos gyakorlattal tölthetsz. Minden egyéb teendőd meg fog várni, neked csak annyi a dolgod, hogy ezt az időt koncentrált meditációra fordítsd. Az már csak rajtad múlik, hogy ezt kényszerként vagy kiváltságként éled meg.

Élvezd! avagy Coelho percek

Nagyon sok szenvedést tudunk létrehozni magunk és a környezetünk számára azáltal, hogy ellenállunk az adott pillanatnak és nem tudjuk elfogadni, ami éppen van. Hasznos gyakorlat a meditáción keresztül megtanulni kezelni ezeket a helyzeteket és elengedni az ezzel kapcsolatos feszültségeket. Nem szabad azonban itt megállni, a cél az, hogy ezt a rutint az életünk minél több területére át tudjuk emelni, ezáltal több figyelemmel és teljesebben éljünk meg pozitív és negatív helyzeteket egyaránt. Legyen az egy nehéz beszélgetés egy családtagunkkal, egy nem túl izgalmas prezentáció vagy egy nutellás kalács elkészítése.

*167 cm