4 dolog, aminek nagy hasznát veszed meditálás közben

Bár a cím alapján meditáló lajhár márkás meditációs kiegészítőkről is írhatnék, most mégis másról lesz szó. Ennek ellenére nem vetem el a lajhárszagú füstölők piacra dobásának ötletét, szóval tartsd nyitva a szemed! Ma arról fogok írni, hogy mik azok a mentális minőségek, amik fel tudják gyorsítani a fejlődésedet és még a gyakorlásodat is élvezetesebbé teszik.

Önfegyelem

Kezdjük a szigorú részével. Bármennyire is kellemes és megnyugtató az illúzió, hogy a meditálás a pihe-puha ülőpárnák közötti langymeleg merengésről szól, valójában kellő eltökéltség és fegyelem nélkül majdnem lehetetlen tartós és látványos eredményeket elérni. A meditálás sokkal inkább az edzéshez hasonlít és ennek megfelelően szükséged lesz kellő mennyiségű akaraterőre.

Az elméd számos trükköt fog bevetni, hogy ne kelljen számára szokatlan és monoton feladatokat végeznie, szóval a te dolgod lesz, hogy felismerd ezeket a próbálkozásokat és egy megértő szülő félmosolyával tereld vissza figyelmedet a meditálásod tárgyához. Amivel el is érkeztünk a következő ponthoz.

Gyengédség

Főleg eleinte nagyon sokszor fogsz szembesülni azzal, hogy teljesen elkalandoztak a gondolataid és akár már hosszú percek óta teljesen random dolgokon ábrándozol. Esetleg villámcsapásként hasít beléd az érzés, hogy azonnal fel kell pattannod és megöntöznöd a kaktuszaidat. Az is lehet, hogy minden igyekezeted ellenére elbóbiskolsz.

Fontos, hogy mikor azon kapod magad, hogy a figyelmed máshova tévedt, ne legyél túl szigorú magaddal, mert a belső öndorgálás csak egy további figyelemelterelés, ráadásul felesleges feszültséget is gerjesztesz magadban.

Számomra az működik a legjobban, hogy mikor elkalandozáson kapom magam, az elmémet egy rosszcsont gyerekként képzelem el, akit szeretettel és megértéssel tudok a legjobban (fel)nevelni. Ennek megfelelően nem kezdek el kiabálni vele, hanem mosolyogva veszem tudomásul a csínytevését, majd szépen visszaterelem a házifeladata mellé.

Azért ő se veszi vészesen komolyan magát.

Humor

A lehető legkomolyabban gondolom, hogy ha nem látod a meditálásod humoros oldalát, akkor valószínűleg tévúton jársz. A gyakorlás során teljes mértékben ki vagyunk téve az emberi létezés valóságának, ami végtelen mennyiségű tréfa felbukkanását garantálja. Ha azt érzed, hogy túl merev vagy és a kisebb kudarcok is sok feszültséget keltenek benned, akkor próbáld meglátni a meditálás humoros oldalát és jóízűen kuncogni magadon, mikor valami nem úgy megy, ahogy eltervezted.

Természetesen akkor jársz legjobban, ha ezt összefűzöd a gyengédséggel. Legyél magaddal megértő, támogató és tanulj meg mosolyogni a hibáidon. Ez segíteni fog abban, hogy megőrizd a gyakorlásod könnyed frissességét is és ne fásulj bele az egyhangúságba.

Ha azt hiszed, hogy a humor nem elég „spirituális” vagy a komolytalanság hátráltatja majd a fejlődésedet a meditálásban, akkor javaslom, hogy nézz meg egy interjút a Dalai lámával.

Türelem

Rövid és hosszú távon egyaránt nagyon fontos tulajdonság. Az egyes gyakorlások során sem szabad idegeskedned azon, ha nem vagy kellően fókuszált, ilyenkor csak fogadd el, hogy most nehezebben megy és folytasd a meditálást. Mivel a hónapok és évek múlásával lesznek olyan időszakok, mikor úgy érzed majd, hogy nem fejlődsz vagy egyenesen romlik a koncentrációd, a motivációd megőrzése érdekében türelmesnek kell maradnod magaddal.

Az nem gond, ha a meditálásod végén röviden reflektálsz arra, hogy hogyan ment az aznapi gyakorlás, de próbálj nem idegeskedni azon, ha kevésbé voltál összeszedett, mint általában. Ahhoz, hogy megtapasztald a meditálás összes hosszú távú gyümölcsét, sok gyakorlásra lesz szükséged és ennek megfelelően kitartónak és türelmesnek kell lenned magaddal a nehezebb időkben is.