Amikor utazok valahova, de nincs nálam könyv, át szoktam gondolni, hogy mivel tudom a leghasznosabban eltölteni az időt. Néha meditálok is a buszon, de lássuk be, ezzel kapcsolatban – főleg a kezdők számára –  több nehézség is felmerül:

1, Hogyan mérjem az időt?
2, Hangzavar van (ami eleinte mégiscsak zavaró tud lenni)
3, Reagálnunk kell helyzetekre (főleg ha tömeg van)

Éppen ezért kitaláltam egy mindfulness gyakorlatot, amit bárhol, bármikor végezhetsz és faék egyszerű. Ha van legalább 30 szabad másodperced és nem vezetsz éppen egy targoncát, akkor ez egy tökéletes módszer arra, hogy növeld a testtudatosságodat és csillapítsd az elméd kattogását.

Mindful buszozás

A gyakorlat lényege a következő játék: keress a testeden minél több tapintáshoz köthető fizikai érzetet és nyugtasd ezeken egyesével a figyelmedet 10 másodpercig. (Ha ez így túl elvont lenne, arról van szó, hogy megfigyeled, hogyan nyomódik a feneked az üléshez.) Szóval nincs más dolgod, mint figyelni a bőrödet, minden új érzetnél elidőzni pár másodpercig, majd keresni egy következő fizikai érzetet.

Előre szólok, meg fogsz lepődni, hogy milyen sokat fogsz találni ezekből. A triviálisokon (fenék, combok, talp) túl még több tucatnyi tapintási pont van, amire az ember elsőre nem is gondolna. Figyeld meg egyesével az ujjaidat, ahogy egymáshoz, a lábadhoz vagy ahhoz a még félig meleg és kicsit zsíros fogódzkodóhoz érnek, amiről csak remélni tudod, hogy nem terjesztenek semmilyen halálos betegséget. Figyeld meg a lábfejedet, ahogy a cipőd enyhén hozzányomódik. Vagy a karodat, ahogy finoman a csípődhöz simul.

Nem akarom az összes „poént” lelőni, a lényeg, hogy kísérletezz és fedezz fel minél több érzetet. Ne feledkezz meg a ruháidról sem, hogy azok milyen érzést nyújtanak a bőrödön. Haladó verzióként figyeld meg külön azokat a pontokat, ahol két testrészed ér egymáshoz és vizsgáld meg őket mindkét irányból (elkülöníthető érzet az, ahogy az ujjbegyeid a combodat érzékelik és ahogy a combod az ujjbegyeidet).

Mi értelme van ennek a gyakorlatnak?

Figyelem
Mivel a nap túlnyomó részében a figyelmünk szabadon csapong, érdemes néha edzeni és tudatosan irányítani egy adott jelenségre. Elsőre könnyűnek tűnhet a figyelmedet 10 másodpercig egy fizikai érzeten tartani, de tapasztalni fogod, hogy az elméd még ilyenkor is sokszor kifog rajtad és hirtelen megint gondolatokba temetkezve találod magad. Ez a gyakorlat idővel jelentősen javítja majd a koncentrációs képességedet, aminek életed minden területén hasznát tudod venni.

Tudatosság
Amikor először kísérleteztem ezzel a módszerrel, nagyon meglepett, hogy milyen sok fizikai érzetet (gyakorlatilag az összeset) szűr ki az agyunk a hétköznapi működésünk során. Azáltal, hogy több figyelmet viszel ezekbe az észlelésekbe, javítod a testtudatodat és sokkal közvetlenebb módon fogod a környezetedet megtapasztalni.

Testünk kitöltése
Sokszor hajlamosak vagyunk teljesen megfeledkezni a testünkről és egészen a fejünkben létezni (sokszor = gyakorlatilag állandóan). Ez a neveltetésünkből is fakad, ahogy felnövünk, a gondolataink sokkal nagyobb figyelmet kapnak mint a fizikai érzeteink. Ennek káros mellékhatásaként idővel egészen eltávolodunk a testünktől és csak akkor veszünk róla igazán tudomást, ha valami baj van vele (például egy betegség formájában). Ha megtanuljuk jobban „belakni” a testünket, akkor nemcsak gazdagabbak lesznek az élményeink, hanem számos olyan információt is becsatornázunk, amivel a testünk üzen, hogy éppen mire van szüksége.

Ha a fenti gyakorlat már jól megy és szívesen elkezdenél meditálni, próbáld ki ezt a kezdő meditációs módszert.