A meditálással mindig is nagyon gyakorlatias volt a kapcsolatom. Azért kezdtem el csinálni és azért csinálom több mint egy éve minden nap, mert meggyőződésem, hogy ezáltal tartalmasabb és boldogabb életet tudok élni.

Érdekelnek ugyan a metafizikai vonatkozásai is, de nem gyakorolnék ennyit, ha a meditálás csak absztrakt kérdésekre adna választ istennel vagy az univerzum működésével kapcsolatban. Ennél jobban érdekel, hogy hogyan tudok személyesen egyre jobb ember lenni és minél teljesebben megélni, ami velem történik (és minden mást is).

Sokat szoktam gondolkozni azon, hogy a meditálás pontosan mit is tesz hozzá a boldogságomhoz. Erre van nagyon hosszú (coming soon) és nagyon rövid válaszom, de legjobban egy kérdéssel tudom megragadni a lényegét:

Képes vagyok arra, hogy 1 órán keresztül egyedül legyek egy szobában, külső ingerek nélkül és közben örüljek a puszta létezésemnek?

Tudom, hogy ez a kérdés sokak számára furcsa, borzasztóan furcsa, ijesztő vagy ezek tetszőleges keveréke. Nem szoktunk ilyet csinálni. Miért is csinálnánk? A világ tele van szuper dolgokkal, emberként az a feladatunk, hogy ezekben elmerüljünk és kiélvezzük, nem?

Külső és belső boldogság

Hasznos tudatosítanunk magunkban, hogy mitől tesszük függővé a boldogságunkat. Ha ezt olvasod, akkor valószínűnek tartom, hogy rájöttél arra, hogy egy nagy ház, egy új autó vagy egy makadámdiós Häagen-Dazs fagyi rövid ideig örömöt és elégedettséget hoznak az életedbe, de az emberi természet velejárója, hogy az újdonság elhalványulásával ezek az örömök is megfakulnak.

Ennek megfelelően két alapvető megközelítés közül választhatunk. Az egyik, hogy kiszolgáltatjuk magunkat a külső ingereknek és a boldogságunkat attól tesszük függővé, hogy éppen milyen „élvezeti cikket” sikerül levadásznunk a külvilágból. Lehet, hogy ez így nyersen és kiábrándítóan hangzik, de az emberek 98%-a ebben az üzemmódban él.

A másik opció, hogy kialakítjuk magunkban az elégedettségnek és boldogságnak azt a stabil, belső magját, ami nem függ semmilyen külső körülménytől. Ennek előnye, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb és örömtelibb lesz az életünk, hátránya viszont az, hogy sok belső munkával jár, mert nem ehhez vagyunk hozzászokva.

Árnyalt szombólumokat sorakoztat fel mai illusztrációnk (by PsySight Photography)

A boldogságod origója

Ha a második opció számodra természetellenesen hangzik és attól félsz, hogy napi 15 perc meditálástól te leszel a kisbuddha, aki sejtelmes mosollyal fogadja, mikor a balul sikerült devizahitelezés után a bank elveszi a házad, megnyugtathatlak, hogy ettől az állapottól még 20.000 órányi meditálás után is nagyon messze leszel.

Ami viszont egy reális és motiváló cél, hogy jelentősen meg tudod változtatni a saját boldogság-origódat. Képzeld el, hogy a boldogságod kiindulópontja az az érzés, amikor a frissen vásárolt autódban ülve kanalazod a makadámdiós Häagen-Dazs fagyit (nagyon ügyelve arra, nehogy összemaszatold az ülést!). Azzal a különbséggel, hogy ehhez nincsen szükséged se új autóra, se fagyira. Se bármi másra.

Ebben az állapotban is meg fogod élni a téged ért örömöket és bánatokat, viszont egy lényegesen magasabb boldogsági szintről indulsz. Nem leszel immunis a fájdalomra, de sokkal több szépséget fogsz felfedezni egy átlagos napodban. 

Coelho percek

Ha ráhangolódsz arra, hogy a létezésed és az, hogy az érzékszerveiden keresztül lehetőséged van megtapasztalni a világot már önmagában egy fantasztikus dolog, akkor egy nagy lépést tettél abba az irányba, hogy az életedet minden pozitívnak és negatívnak tartott aspektusával örömtelien éld meg.

Ha sikerül lehorgonyoznod abban az állapotban, hogy a létezésed önmagában is csodálatos, akkor nem fog külső behatásoktól függni a boldogságod. Ebben az állapotban a külső ingerek már egyfajta extrák lesznek, amik csak tovább gazdagítják az alapvető belső örömödet.

Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy a külső behatások feleslegessé vagy jelentéktelenné válnának. Emberként az a feladatunk, hogy megtapasztaljuk, amit a világ nyújtani tud és játsszunk a formák sokszínűségével. Viszont belső boldogságunk megtalálásával ez a játék sokkal könnyedebbé és élvezetesebbé válik. 

Túl jól hangzik, hogy igaz legyen? Építsd be a meditálást a napi rutinjaid közé és mikor először megtapasztalod, milyen érzés csak befelé figyelve átélni a létezésed feletti megnyugtató örömöt, akkor összeáll a kép, hogy boldognak lenni nem is olyan bonyolult dolog.

Ha megjött a kedved a meditáláshoz, javaslom, hogy próbáld ki ezt a kezdők számára kialakított mindenmentes meditációt.